Aki sose hagy el...

Bocsánat, hogy ide írok, de remélem megbocsájtjátok nekem...
Szóval, bár úgy érzem magam, mint akit jól megrágtak és kiköptek, ezt muszáj leírnom, mert nem bírom ki.
Ma van Anyák Napja... és mivel tudom, hogy az én Édesanyám is olvassa, ezért most főként neki írom ezeket a sorokat.
Most nem vagy itthon, dolgozol (szegényem :( )... De most keltem fel, és elkapott ez a fura hiányérzet, és mindjárt bőgök, mint egy ovis. Nekem a világon a legfontosabb TE vagy, akármi történik. Talán ha lesz egyszer gyerekem, akkor Ő a nyomodba érhet...
Tényleg te voltál az, aki mindig kiállt mellettem, aki lebeszélt sok-sok hülyeségről, és a nem nekem való pasikról is :) Akihez bármikor mehettem tanácsért, és aki főzött nekem húslevest, ha beteg voltam :)
Fogalmam sincs, hogy mi lenne velem nélküled, de tényleg... Nem tudnám nélküled elképzelni az életem. Mivel apám elhagyott minket régen, büszkén húzom ki magam, bármikor is beszélek rólad, hiszen egyedül neveltél fel, és nem lettem se bűnöző, se kukás ember... Nem tudom, és remélem nem is fogom megtudni, hogy milyen nehéz lehetett ez neked. Egy szülő helyett kettő voltál, ami hatalmas feladat, de Te végig csináltad. Amit nagyon köszönök NEKED.
Na nézzenek oda, potyognak a könnyeim...
Egy dolog még, amit mindig elmondok neked:
Egy kicsi vers, amit kb. 7-8 évesen tanultam meg általánosban Anyák Napjára, de ez az, amit a mai napig tudok kívülről...

"Édesanyám, úgy szeretlek, hogy elmondani nem tudom,
Senki másé nem lehetek, csak utánad vágyódom.
Te jössz reggel ébreszteni, te jössz este elaltatni,
Érted ég az én kis szívem, Édesanyám, drága kincsem."
Szeretlek Anyu! (L)

És persze a Nagyit meg a Mamát is. Na meg a "mostohaanyámat", bár ezt a szót utálom rá mondani, mert nagyon kedves nő. :)

Nikki

U.I.: Aki még nem tette meg, köszöntse fel az Édesanyját, Nagymamáját! Aki pedig fasírtban van velük, az sürgősen béküljön ki velük, mert nagyon bánni fogja, ha nem teszi meg...
Elnézést az érzelgősségért.